A Versailles-i palota Franciaország második leglátogatottabb történelmi emlékműve, közvetlenül a Louvre Múzeum után. A Yvelines megyében található (78), Párizsból könnyen megközelíthető.

A "Napkirály" legpompásabb épülete, amelyet a híres Louis Le Vau építészre bíztak, a versailles-i palota 1682 májusától a király és udvara állandó rezidenciája lett. Több mint egyszerű épület A monarchikus hatalom és a francia know-how dicsőítése érdekében ez a kastély politikai eszközként szolgál XIV Lajos számára is, hogy viharos nemességét ellenőrizzék. Valójában a Fronde (1648-1653) gyermekkorában elkövetett traumája késztette a fiatal királyt a nemesek versailles-i központosítására. Ez az ábra részben megmagyarázza az épület lenyűgöző arányait, amely 63.154 m2-t ölel fel, 2300 szobára osztva, amelyek közül 1000 a Múzeum része.

Amikor 1715-ben meghalt XIV Lajos, a leendő XV. Lajos csak 5 éves volt, tehát unokatestvére, Orleans hercege vette át a kormányzást és költözött vissza Párizsba. XV. Lajos 1723-as csatlakozásakor a kastély 1789. október 6-ig ismét a francia monarchia otthona lett. Utána a kastélyt időnként a különböző politikai rendszerek nagy alakjai lakják, amelyek egymást követik Franciaországban, például I. Napóleon, XVIII. Lajos, X. Károly, I. Lajos-Philippe, III.

A Versailles-i palota meglátogatása nem csak az Ancien Régime építészeti szépségének és pompájának csodálatát jelenti. Ez a királyok és hozzátartozóik magánéletébe is belép, bírósági cselszövéseket fedez fel, hogy felismerje múltunk töredékét.

A versailles-i palota története

XIII. Lajos mondta az "Igazat"

Első vadászatára a fiatal Dauphint - a jövőben XIII. Lajost - 1607. augusztus 24-én hozták el Versailles-ba. Ott felfedezett egy vadakkal teli helyet, ahova édesapja, IV. Henri szeretett járni. Héroard orvosa szerint, aki megjegyezte ezt az első látogatást, úgy tűnt, 1617 előtt nem tért vissza oda. 1621-ben tért vissza oda, és aki 1610 óta király, a vadászat számára tökéletes környezetet lelkesedik: Ideális helyen, a fő rezidencia Saint-Germain-en-Laye és Párizs között, a környező erdőkben hemzsegnek a vadak.

XIV. Lajos napkirály

A Versailles / XIV. Lajos pár elválaszthatatlannak tűnik, mivel Versailles-t azonosítják XIV. Ha az első már jóval a második előtt létezett, nagyon fiatal, XIV. Lajos valóban szenvedélyesen rajongott Versailles iránt, és úgy döntött, hogy jóval meghaladja az apja által kitűzött határokat. A szuverénnek valós elképzelése volt a helyszínről, építész lett és életének remekműve épült, amely örökké kapcsolatban marad vele.

A leendő XIV. Lajos 1641 októberében érkezett először Versailles-ba, amikor apja, XIII. Lajos öccsével együtt oda küldte, hogy elmeneküljön a himlőjárvány elől, amely a Château de Saint-Germain-en-Laye-ben tombolt. Kétséges, hogy alig hároméves, XIV. Lajos emlékszik erre az első látogatásra ... Csak 1651-ben kellett igazán megemlíteni a ma királyt Versailles-ban. Az április 18-i Gazette de France közlése szerint "a vadászat szórakoztatását" vitte oda kormányzója társaságában, mielőtt vacsorára fogadta volna a várőrség kapitánya, René de Longueil, a Maisons elnöke. Ettől az időponttól kezdve a fiatal szuverén évente rendszeresen visszatért testvére, anyja, osztrák Anne és Mazarin bíboros társaságában.

XV. Lajos a "szeretett"

XIV. Lajos halálakor 1715 szeptemberében a bíróság elhagyta Versailles-t Vincennes számára, majd a következő decemberben gyorsan eljutott Párizsba. A birtokot ezután hosszú ideig elhagyta. A hely kormányzója kéthetente eljátssza a Szökőkutakat a szórakozás fenntartása érdekében. A hely továbbra is érdekesség, és Nagy Péter cár 1717 májusa és júniusa között kétszer is meglátogatja. 1722. június 15-én az ifjú XV. Lajos kérésére visszatért Versailles-ba. Első gondja a dédapja munkájának befejezése, valamint meghittebb és zárkózottabb terek létrehozása az oktatás befejezéséhez. Félénksége arra késztette, hogy megszaporítsa ezeket a kis kabineteket, amelyekben könnyebben érezte magát, mint XIV. Lajos nyilvános tereiben.

XVI. Lajos

Versailles-ban született, csakúgy, mint nagyapja, XVI. Lajos csaknem húszéves korában lett király. Az 1770-es házasságkötése a Marie-Antoinette osztrák főhercegnővel folytatott királyi operában Versailles egyik legnagyobb eseménye a 18. század végén.